Miért éppen Kolozsvár?
Málenkij robot, egy kis munka – mondták a szovjet katonák azoknak a magyar civileknek, akiket 1944. októberében hurcoltak el az utcákról, de akár családi ebédről is. A deportálásoknak több oka is volt, így a szovjet hadsereg veszteségei miatti bosszú, a partizánakciók ellehetetlenítése, a Szovjetunió újjáépítéséhez szükséges munkaerőpótlás és természetesen a frontvonal mögötti rend fenntartása is. A keletről jövő hadsereg Székelyföldön való gyors átvonulása miatt, ott csak kevés foglyot ejtett, azonban a tordai csatában megtorpanásra kényszerült. Megtorlásként Kolozsvár környékén erősen megnőtt a deportálások száma. Két nap alatt csak Kolozsvárról 5000, Tordáról 700 magyar embert hurcoltak el. Románokat ugyanakkor nem ejtettek foglyul, mert ők 1944. augusztus 23-a óta szövetségeseknek számítottak.
Korhatár: 16
Leírás
A német polgári lakosság 1945. januári elhurcolása pedig csak igen kis mértékben érintette Kolozsvárt és környékét. E második deportálási hullám elsősorban a Szászföldre és a Bánságra terjedt ki, ahol ekkor még nagyszámú német élt. Kolozsvár lakosságának 1944 őszi megtizedelése ezért elsősorban a magyar lakosság tragédiája volt, amit a következő évtizedekben a kommunista hatalom elfelejtésre ítélt és fél évszázadig elhallgatott.