Vannak-e apu, 
ma is istenek? 
Hisznek-e még bennük, 
most is az emberek? 
Van-e tényleg élet 
a halál után? 
És ha ezt kérdezem, 
miért nézel bután?

És ha majd felnövök, 
nekem is lesz sorsom? 
Mert most a tanulás, 
az a legfőbb gondom. 
Miért lesznek rosszak, 
Apu, az emberek? 
Hogy lehet, hogy vannak 
éhező gyerekek?

Ha a munkádért mindig 
megkapod a béred, 
a hónap végén akkor 
miért nincsen pénzed? 
Ha rám nézel, látom, 
fátyolos a szemed. 
Hogyha én nem lennék, 
könnyebb volna neked?

Hogyha öreg leszek, 
nekem is lesz szagom? 
És az unokákat 
én is elronthatom? 
A szomszéd néniből 
mikorra lesz banya? 
Hogy lesz egy országból 
mocskos zsiványtanya?

Sok mindent nem tudok, 
De egyet, elhiheted. 
Megmutattad nekem, 
milyen a szeretet. 
Ne búsulj, apa! 
Nem számít a pénzed, 
mert jó, hogy velem vagy, 
én így szeretlek téged."
Muhi János: Mesélj apu!