Minden nemzetnek a maga nyelve a legszebb. Lehet az japán, lengyel, görög, örmény vagy a mande nyelvek közé tartozó bambara, a lényeg az, hogy ahogy Kodály Zoltán mondta ;"Semmi sem jellemző annyira a nyelvre, mint sajátos hangzása. Olyan ez, mint a virág illata, a bor zamata, a zománc, az opál tüze. Megismerni róla a nyelvet már messziről, mikor a szót még nem is értjük. "  A mai Nagykörút Extrában egy világkörüli utazással tisztelgünk az Anyanyelv Nemzetközi Napja előtt, vendégünk lesz egy Mali Köztársaságban született pénzügyi elemző, egy japán énekesnő, aki a Zeneakadémián tanul, egy örmény származású operatőr és Lengyelország Budapesten akkreditált nagykövete Roman Kowalsky is. A kérdés, melyet a műsorvezető Dombóvári Gábor igyekszik körbejárni, hogy hogyan lehet kettős anyanyelvvel élni. Adáspremier 22:00-kor!

Február 21-ét 1999-ben nyilvánította az Anyanyelv Nemzetközi Napjává az ENSZ, s 2000-ben ünnepelték először. A világnapot annak emlékére tartják, hogy 1952-ben az akkor még Pakisztánhoz tartozó, bengáli nyelvet beszélő Bangladesben az urdu lett az egyetlen hivatalos nyelv. Tiltakozásul a bangladesi diákok február 21-én az utcára vonultak, a rendőrség ötöt megölt közülük.

A globalizáció következtében rohamosan növekszik a kis nyelvekre leselkedő veszély. Az ENSZ nevelésügyi, tudományos és kulturális szervezete (UNESCO) szerint a kihalás veszélye fenyegeti ebben az évszázadban a világon beszélt hatezer nyelvnek több mint a felét, miközben feltartóztathatatlanul hódít az angol mint világnyelv. Ahhoz, hogy egy nyelv önállóan élhessen, néhány százezer ember kell, bizonyos lélekszám alatt a nyelv elhalásának folyamata feltartóztathatatlan – manapság feltételezések szerint körülbelül kéthetente tűnik el egy nyelv a világon.