Százhuszonöt éve, 1890-ben ünnepelték először május 1-jét, amely egy évszázadon át volt a munkások nemzetközi ünnepe, az 1990-es évektől pedig a munkavállalók szolidaritási napja. Itthon az idősebb generáció legtöbb tagja még úgy emlékszik a május elsejékre, mint a felvonulások, a majálisok és a sör-virsli ünnepére. Ma már a legtöbb embernek annyit jelent a május elseje, hogy ez a késő tavasz-kora nyár első szabadnapja, a strandszezon kezdete. A munka ünnepe mellett más fontos események is történtek hazánkban ezen a napon: 1881-ben például május elsején kezdett működni Puskás Tivadar találmánya, az első budapesti Telefonközpont. A Magyar Televízió 1957-ben ezen a napon kezdte meg hivatalosan a működését, 2004-ben pedig május elsején lettünk az Európai Unió tagjai.

 Május 1. a múlt század folyamán a legnagyobb nemzetközi munkásünneppé vált, különösen a Szovjetunióban, majd a második világháború után létrejött kelet- és közép-európai szocialista országokban ünnepelték fényes külsőségek közepette. Hivatalos állami ünnep, munkaszüneti nap lett, amelyen nagyszabású, látványos felvonulásokkal "a gazdasági és szociális vívmányokat" ünnepelték. A múlt század kilencvenes éveitől, a kommunista rendszerek bukása után május elseje a munkavállalók szolidaritási napja lett, a külsőségek elhagyásával számos helyen majálisokat rendeznek ilyenkor. A munka ünnepe hivatalosan egy nemzetközi, tehát a világ más országaiban is megtartott, a munkásmozgalmak által kiharcolt, minden évben május 1-jére eső ünnepség, ami állami munkaszüneti szabadnap. Röviden és tömören ezen a napon ünnepeljük meg azokat a gazdasági, illetve szociális eredményeket, vívmányokat és egyebeket, amelyeket a munkások, a munkásosztály ért el. Kevesen tudják, de május 1-je katolikus vonatkozású ünnep is, hiszen ezen a napon imádkozunk Munkás Szent Józsefért is, Jézus nevelőapjáért, de az erre a napra eső májusfa állítások és egyebek már egészen más hagyományokból, a pogány ünnepekből származnak.